This site uses cookies. By continuing to browse the site, you agree to our use of cookies. Find out more about cookies.
Skip to main content
Üveghegy Örökségműhely
  • English
    • Magyar
Sign Up Sign In
  • Home
  • Processes
  • Consultations
  • Help

Pomáz Local Heritage List

Pomáz Local Heritage List

Phase 2 of 3
Collecting proposals - Round 1 2020-05-19 - ?
Process phases
  • The process
  • Ideas
  • In preparation
  • Proposals
  • Elfogadott értéktári elemek
  • Eltűnt értékeink
  • Blog
  • Meetings
  • Hasznos linkek
More
  • Blog
  • Meetings
  • Hasznos linkek
Back to list

Üveghegy (Pomáz-Nagykovácsi puszta régészeti lelőhely)

Avatar Official debate
24/05/2020 15:14   2 comments 0 endorsements
01 June 2020
00:00
01 September 2020
00:00
Endorsements count0
Last comment by
Avatar Kyra Lyublyanovics
Participants 1
Groups 0
Reference: PO-DEBA-2020-05-14
Version number 5 (of 5) see other versions

Share:

Share link

Share link:

Please paste this code in your page:

<script src="https://pomaz.openheritage.eu/processes/helyiertek/f/204/debates/14/embed.js?locale=en"></script>
<noscript><iframe src="https://pomaz.openheritage.eu/processes/helyiertek/f/204/debates/14/embed.html?locale=en" frameborder="0" scrolling="vertical"></iframe></noscript>

A környéket tanulmányozó helytörténészek már a 19. században felfigyeltek a romokra, amelyek egy facsoportban bújtak meg a Pomáz és Pilisszentkereszt közötti patakvölgy mellett, az akkori Podmaniczky major közelében. A helyi hagyomány alapján köztudott volt, hogy a középkorban számos kolostor működött a Pilisiben. Mivel a romok első pillantásra egy kolostoregyüttes épületszárnyaira emlékeztettek, a 20. századi régészeti kutatás először ezeket próbálta azonosítani.

A lelőhely mellett futó műút túloldalán megtalálták a középkori Kovácsi falu régészeti nyomait, a már korábban feltárt kis templomot pedig a falu templomaként határozták meg. A régészek megállapították, hogy ezt az épületet a 12. században, valószínűleg annak a második felében emelték. A templom északi és déli oldalán Árpád-kori sírok kerültek elő; az akkori Kovácsi falu lakóit a templom köré temették el. A királyi birtokon élő népek egykori foglalkozását nemcsak a helynév igazolja, hanem a feltárások eredményei is: vasmegmunkálásra (kovácsolásra) utaló nyomok kerültek elő.

Egy 1254-es oklevél szerint Kovácsi falu ekkor a pilisi ciszterek birtoka volt, akik valószínűleg az egész középkor során megőrizték ezt a területet. A templom a késő középkorban már nem szolgált plébániatemplomként: a ciszterci kolostor egy majorságot épített ki köré, és az egykori plébániatemplom lett a majorság kápolnája, minden különösebb építészeti átalakítás nélkül.

Valószínűleg már a 14. században megjelent itt egy új iparág, az üveggyártás. Erről tanúskodik a nagy mennyiségű üvegtöredék, közte félkész és selejtes termékek darabjaival, a nagy méretű öntőtégelyek olvadt üveggel bevont töredékei, illetve a kemencék maradványai. (Innen a lelőhely "Üveghegy" elnevezése).

A 16. században, mikor a szerzetesi közösségek elmenekültek a környékről a török hódítás elől, a ciszterciek is elhagyták gazdaságukat, amely lassú pusztulásnak indult. A 16. vagy 17. században újrahasznosították a már omlásnak indult templomépületet a hadviselés során: ideiglenes tetőszerkezetet emelhettek a még álló falak fölé, az egykori szentélyben pedig egy óriási gödröt mélyítettek le, amelyből puskagolyók kerültek elő.

A templom történetéről bővebben olvashat a Magyar Régészet folyóiratban megjelent cikkben.

A lelőhely feltárásáról készült rövid jelentést ITT találja.