Az elmúlt években a lelőhely számos alkalommal állt nyitva a látogatók előtt: a Föld Napján, a Régészet Napján, vagy az Európai Örökségnapokon. Egyéni kérésre egész évben igénybe vehető vezetés. Fontos szempont, hogy a jelenleg a területen működő biofarm fenntartója igyekszik felkarolni a „nyílt farm” elképzelést: gyakran kerül sor szervezett túrákra, speciális gyermekprogramokra, és a farmot és a régészeti lelőhelyet is célzó kombinált látogatásokra. Ennek célja többek között a hagyományos és a modern mezőgazdaság és élelemtermelés folyamatainak megismertetése. A projekt részeként egy tanösvény is tervbe van véve, amelyet egy virtuális valóságra épülő mobilapplikáció is kiegészít. Ennek fő közönsége a területre látogató családok és kirándulók.
Újraértelmezés és revitalizáció: a lelőhely új funkciói
A projekt tervezése 2010-ben kezdődött, környezeti és örökségi tényezők figyelembe vételével; a cél egy olyan majorság megalkotása, ami egyfelől helyi termelőegység, másfelől oktatási helyszín és közösségi tér. A tervek a következő három elemre koncentráltak:
- a történeti tájhasználat felelevenítése;
- környezetbarát mezőgazdasági termelés;
- a régészeti örökség revitalizációja és megőrzése.
Az Örökségműhely a következő kérdésekre keresi a választ:
A lelőhely megóvása és bemutatása:
A romokat illegális kincskeresők károsították; sok része ugyan a földfelszín felett van, de nincs megfelelően védve. Azok a régészeti maradványok, amiket szakszerűen feltártak, védőtető alatt vannak, ami átmeneti megoldás a romok védelmére. Hosszú távon szükség lenne más megoldásra; ez nemcsak pénzügyi, de az örökségi helyszín koncepcióját is érintő kérdés.
Mivel a romok magánterületen találhatóak, jelenleg csak előzetes bejelentkezés útján látogathatók a közösség és a turisták számára. Az elmúlt években több kísérlet történt, hogy a területet megnyissuk a nagyközönség előtt különféle nyilvános események alkalmával; meg kellene találni ennek a megfelelő és praktikus formáját.
A nemzeti kultúra szintjén számos téves elképzelés forog közszájon a Pilissel kapcsolatban. A lelőhely megfelelő, szakszerű bemutatásával hozzájárulhatunk a helyi történelem pontosabb megismertetéséhez, a tévhitek eloszlatásához.
Jogi kérdések:
A lelőhely természetvédelmi területen fekszik, a romok területét pedig védett régészeti lelőhelynek és műemléknek nyilvánították (Pomáz 23/12). Ez megnehezíti a régészeti munka tervezését, illetve mindenféle állagmegóvással, menedzsmenttel és bemutatással kapcsolatos fejlesztést.
Fenntarthatóság:
Jelenleg sem a biofarm, sem az oktatási helyszín nem fenntartható pénzügyi szempontból. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a helyszínen folytatódhasson az örökség bemutatása és megóvása, fenntartható módon.
Az érintettek bevonása:
Fontos tényező a különböző érintettek, a biofarm tulajdonosai, a Nemzeti Park, a kutatásban és oktatásban érdekelt felek, és a helyi városi közösség, civil szervezetek, oktatási intézmények, önkormányzati szereplők érdekeinek és tevékenységének összehangolása, az együttműködés kialakítása.
Földrajzi elhelyezkedés
A lelőhely a város és a helyi közösség számára marginális területen helyezkedik el, mind földrajzilag, mind a városi életforma szempontjából. A lelőhely újra elhelyezése Pomáz „mentális térképén” segítheti a közösségi részvétel erősítését, a fenntarthatóságot. Mivel Pomáz, mint „a Pilis kapuja”, kedvelt turisztikai célpontja a hegyvidéket meglátogató turistáknak, a helyszín fontos adalék lehet az eredetileg sokféle etnikumnak otthont adó város történetének, örökségének bemutatásában. A helyi épített és szellemi örökség megismertetése szerepet játszhat a helyi identitás újradefiniálásában is; ebből a szempontból Pomáz-Nagykovácsi puszta a tapasztalatszerzés „műhelye”.
Környezeti tényezők
Az örökség helyszín prezentálása és megszervezése azzal kapcsolatban is fontos tapasztalatokkal szolgál, hogy hogyan lehet egy természetvédelmi területen található, épített kulturális örökséget a környezet megóvását szem előtt tartva bemutatni és megnyitni a közönségnek. Az örökségvédelem által diktált elvek sokszor kerülnek ellentmondásba a természetvédelmi területek kezelésével kapcsolatos szabályokkal; az épületek maradványainak bemutatásához pl. bizonyos mértékig el kell távolítani a növényzetet. Ezekre a kérdésekre nem létezik érvényes „recept”, a műhely egyik célja az opciók feltérképezése és az ezzel kapcsolatos tapasztalatszerzés.
Megosztás