Együttműködés oktatási intézményekkel
Pomáz - Nagykovácsi Puszta kulturális örökségi helyszín
Ötletek, javaslatok a témák helyszíni feldolgozásához
Referencia csoportok látogatásait szervező pedagógusok, mentorok és kísérők észrevételei és visszacsatolásai. Környezetismeret, vízgazdálkodás, történelem, történelmi tájak, régészet, hagyományos kézművesség, szenzoros élmény, (hangok/vizualitás) témákban várunk játékos feladatokat, tantervbe illeszkedő kérdéseket és további témajavaslatokat.
A helyszínen a következő állomások találhatók:
1. nádas halastó, konyhakert
A biofarm organikus konyhakertje mellett futó út vezet a bejárat utáni első állomásra. A fűszernövények látványa és illata után a gyerekek gazdag természeti környezetben (és nem utolsósorban rengeteg béka brekegése mellett) tanulmányozhatnak egy kisméretű nádast, ami valószínűleg már a középkorban is használatban volt.
2. csatorna, híd
„Olvassuk a tájat”: Az egykori halastavak helyén a csoport közösen fedezheti fel egy régi vízrendszer nyomait. Előkerülhetnek a régészet jellegzetes módszerei, amivel a múlt ma már sokszor szinte láthatatlan emlékeit próbálják meg felfedezni és értelmezni. A tájrégészet megbeszélése és a régészeti maradványok kapcsán felmerülnek a történeti és régészeti kormeghatározás kérdéseihez (fák évgyűrűi, stratigráfia, „radiokarbon” kormeghatározásról)
3. középkori halastó rendszer
A bejárat melletti apró nádas tó valószínűleg egy nagyobb, ember által készített vízrendszer része lehetett. A tanulók régi kódexek illusztrációin keresztül képzelhetik el, hogy milyen munkák folytak egy kolostori majorságban és megismerkedhetnek a tájrégészet érdekes kérdéseivel is.
4. templomrom / üveghuta
Egy középkori kolostori majorság feltárt, és még feltárásra váró épületegyüttesei – egy Árpád-kori falusi templom, a körülötte feltárható temetkezések, és a középkori üveggyártó műhely maradványai – sok titkot rejtenek.
5. közösségi ház / kemencés
A Liszenkó Telep egykori gondnokházában rossz idő esetén is gazdag tanulási lehetőségek állnak rendelkezésre, ahol télen meleg kályha és forró tea, nyáron pedig árnyékos pihenő és limonádé is kerül. Az itt elhelyezett leletek mellett a berendezés óriási építőkockái játékos földrajzórára csábítanak.
A helyszínen / esemény alatt született ötletek, visszacsatolások megosztására hozzászólás formában van lehetőség a folyamatban regisztrált pedagógusoknak. A javaslatokhoz és ötletekhez kérünk, jelöld meg, hogy melyik állomáshoz és milyen referenciacsoportnak ajánlod.
Kérlek, vedd figyelembe a következő szempontokat is:
· Bevonódás
· Létszám
· Figyelemfelhívás/megtartás
· Tartalom
Jóváhagyások listája
Hibabejelentés
Sértő a tartalom?
Vita lezárása
Mi a vita összefoglalása vagy az abból levont következtetés?
12 comments
A konyhakerti barangolás kellemes meglepetés volt. Mindenképpen része lehet a nádas-tavi témakörök feldolgozásának (fűszernövények története, szerepe, felhasználása, kertészet, szenzoros élmények). Referencia csoport: alsós, alternatív tantervű iskola. Nektek van ehhez valami ötletetek?
Beszélgetés vele: Gábor Páll
A program szuper és csodálatos a helyszín! Amit fontos lenne még belevinni az a tapasztalati tanulás: konkrétan kipróbálni, csinálni dolgokat. Több gyerekünk visszajelzése volt, hogy várták, hogy mikor lehet majd "régészkedni" - talán ez a mi félre tájékoztatásunk is volt. :) A visszacsatolás viszont valid, szuper lenne belevinni 1-2 állomáson játékokat, pl. játékos régészkedést, akár valódi, akár fake "leletek" lehetséges kiásását/ecsettel simogatást. Ha van rá keret és infrastruktúra (pl. védőfelszerelés, eszközök), akkor a kovácsolást is kipróbálhatnák (bár én még így beizzítva sem láttam élőben, már ez is hatalmas élmény). Az intellektuális rész szuper, ennek jó részét megtartanám, helyenként lehetne jobban korosztályra szabott a mennyisége, néhol a nyelvezete/tartalma. A játékosítás is egy lehetséges út, pl. az elején kapnak egy régész füzetet, amibe gyűjteniük kell "leleteket" (pecsétek), ha az állomást teljesítették.
Ezek szuper ötletek, köszönjük! Kiss László (Laci bácsi) már gondolkozik egy miniásatás előállításán valahol a közösségi pont környékén! A tartalom kérdéses... Szerintem 'összerakható leletek' is jók lennének itt, (homokban esetleg?). A gyerekek a helyszínen talált porcelán szigetelőt olyan örömmel kezdték összerakni, hogy egy régésznek is a becsületére vált volna. Ha éles törött porcelánnál biztonságosabb, izgalmasabb leleteket tudnánk elhelyezni, akkor nagyon sok ismeretanyagot lehetne keresegélés, dokumentálás és összerakás közbeni beszélgetéseken keresztül átadni. Ha van ötlet osszátok meg itt, nekem eddig ilyenek jutottak az eszembe, hogy törött állatcsontok (lehet ebből potenciális probléma?), sakkfigurák, érmék, ékszerek. Jó volna nem műanyag. Kaphatnának kis nejlonzacsikat, hogy felcímkézzék a leletet, dátum, helyszín, ilyesmi.
Jó opció az, ha utána nem viszik haza a gyerekek a leleteket vagy csalódás lenne? Hiszen a valóságban talált kincseket is el kell vinni a múzeumba.
A törött, régészeti korú állatcsontokból biztosan nem lehet probléma, ezekben már semmilyen kórokozó nincs, ugyanakkora kockázat, mint a talajt fogdosni. Csak arra kell vigyázni, hogy ne legyenek éles szélek, de ez válogatás kérdése. Tudok adni anyagot, ha szükséges, bár lehet, hogy a helyszínen is van pár láda. (Ehhez mindenképp szórvány, vagyis régészeti szempontból értéktelen leletanyag kellene, amivel bátran csinálhatnak a gyerkőcök akármit.)
Mi egy alsós, vegyes korosztályú gyermekcsoporttal ( 5-11 év) vettünk részt a bemutatáson, ezért ennek élményeiből inspirálódva jelzek vissza. Ez a korosztály, ha érdeklődő, mindent megfigyel, bevonódik. Viszont az alsósoknál kulcsfontosságú az interaktivitás a játék a tudásátadásban. Minden állomáson szagolhassanak, tapinthassanak, ízlelhessenek, aktívitással is kapcsolódhassanak az állomásokhoz. Ezt már a veteményesben is el lehet kezdeni, kóstolással, vagy laminált kártyákkal (pl: milyen levelet, miylen terméshez társítanál, kóstóld meg, és válaszd ki mi lesz belőle (akár feldolgozott ételekről kártyák), vagy hogyan ültették, ették, dolgozták fel ezt őseink, stb. Én ebből indítanám az örökségeinkkel való ismerkedést, előtte, utána játszanék egy ráhangolódó játékot, attól függően hogy a csoport tagjai ismerik e már egymást, a helyszínt, vagy a kulturális örökséggel kapcsolatos ismereteket. Itt akár adnék mindenki kezébe egy leletet, vagy ha nincs, akkor képet, amelyek valamilyen módo
módon összepárosíthatóak, s meg kell tlálniuk azt hogy az ember, az emberi tevékenység között miylen kölcsönhatás fedezhető fel. Ha apárok megtalálták egymást, akkor még ott lehet egy eszmecsere vagy egy kis páros játék. A tónál én olyan feladatot adnék, hogy gyűjtsenek össze minél több hangot, taktilis érzést, látott dolgot amit itt észlelnek, és próbáljuk együtt megfejteni hogy mi mihez kötődik. Akár itt egy hangszóróból lejátszott hangokkal, vagy az ő ötleteik révén, még kiegészíteném hogy mit hallhatnánk még itt máskor, vagy akár x évvel ezelőtt mi az amit hallgathattunk volna itt mi az amit nem, és azthiszem itt térnék ki az örökség védelmének, megóvásának aspektusára. A hagyományőrzés fontosságát az erdei sétán folytatnám, beleszőve a természetvédelmet, a természet apró csodáinak megkeresését, felkutatását is. Átadnám azt, hogy nem vagyunk elválasztva a természettől, hanem részei vagyunk, és annak pusztulása nekünk is pusztulás, gyógyítása viszont nekünk is gyógyulás.
Ha eddig nem, akkor most mindenképpen adnék a gyerekeknek egy nyomozós játékos feladatot. Előre akár bekészítve 5-10 állomással az erdőben. Itt fontos lesz hogy minden gyerekcsapatnak (ahány részre osztjuk őket) legyen egy , már olvasó, író résztvevője, vagy minden csapatot tudjon kísérni felnőtt kísérő. Adnék egy helyszín képet, akár úgy hogy x éve a múltban hogyan nézett ki, és azt keresd meg a jelenben, és ott fognak találni egy számmal jelzett állomást, ahol meg kell oldani valamit. Ezek lehetnek információt átadó, vagy játékosságot, interakciót generáló kis állomások is, olyan érdekességeket gyűjtenék össze, amivel mi is találkoztunk, pl.: hogy régebben hol helyezkedett el a tó és miért, próbáljátok meg körülállni, és lépéssel lemérni hogy mekkora lehetett a tó kerülete, miért? Vagy az állatok által félig lerágott kérgű fa körül készítenék egy bűntény helyszínét, ahol a körbekerített részen nem lehet túlmenni, csak meg kell figyelni milyen természeti jeelnségek, illetve természetb
természetbe nem tartozó tárgyak kerültek. lennének könynen észlelhetők, és nehezen észlelhetők, ez izgalmas detektíves játék szokott lenni a gyerekek (és akár felnőttek) számára is. A megtalált részekből következtethetünk akár az egészre is, hogy a végén kijöjjön egy sztori, ami lehet az hogy Bambi lelegelte a kérget, és hogy ez miért fontos, ugyanígy egy holtfánál is meg lehet állni, és összeszedni, hogy miért is jó hogy van holtfa a természetes erdőben, itt kaphatnának akár nagyítókat is, készíthetnek kéreglenyomatot, lerajzolhatják a fák leveleit, beazonosíthatják, hogy melyik milyen fa, stb. Olyan állomás is izgalmas lenne, ami valahogy a villámhárítással foglalkozik, a villámhárító körül, akár építeni kell egyet lehullott gallyakból, oylan játék is eszembe jutott, ahol egyik térfélről a másikra kell átjutni bizonyos szabályok szerint. Majd a kovácsolás résznél meg lehet kicsit pihenni, az szuper hogy megfigyelhettük a kovácsolsá folyamatát és megtapogathattuk a kész eszközöket,
Ez egy kicsit hosszú volt, valahogy ezt is interaktívabbá tenném, akár csak úgy hogy mindenki válasszon ki egy már megkovácsolt dolgot, és próbálja kitalálni, eljátszani, hogy ő milyen módon készítette volna el, vagy hogy mire használná. Majd a rom, ásatás résznél, ha lehetőség van rá bemennék, és itt kialakítanék egy kis helyet, ahol akár mesterségesen kialakítva, de lennének a földben elásva 20-30 lelet, amit ő maguk is kiáshatnának. Erre nagyon vártak valamiért a mi gyermekeink, azt hiszem a föld tapintása, kicsek találása, eszméletlenül különleges élmény kicsiknek nagyoknak egyaránt, majd a talált tárgyakat akár mikroszkópok alatt, akár beazonosító füzetekből, akár segítőkkel akik elmesélik hogy mire jó, akár egy szerepjátékkal, hogy a segítők a bevizsgálók, vagy az értékét megbecsülők, vagy akik beazonosítják hogy ezt régen hogyan használták és ma ennek milyen vonatkozásai vannak, és ebbe a role playbe könnyen belemennek a gyerekek, szenzoros is, játékos is, információ átadó is.
Volt szó arrol, hogy akár lehetne egy előadás, hogy fémkereső eszközökkel , azok használatával is felkutatni egy részt, az is érdekes lenne szerintem a gyerekeknek. A farmon élő állatokat is meg lehetne tekinteni, találkozni velük, itt is a múltat és a mát össze lehetne hasonlítani. Amire nem maradt idő, de nagyon tetszett a régi Pilis térkép ülések, azt mindenképp kiraknám a csoporttal megkeresném hogy mi most hol helyezkedünk el, esetleg égtájak szerint beforgatnám őket egy kis mozgásos játékban, vagy akár egy térképészeti feladat is jöhet belőle, hogy valamit a farmon térkép alapján, mini térképészeti gyorstalpaló, akár iránytű, tájoló használat megtanítása után meg kell keresni kisebb csapatoknak (akár minden csapatnak más pontot), ahol várja őket, egy mini emlék, ajándék, vagy csak egy kedves mondat, vagy bármi. A végén csinálnék egy lezárást, elköszönést, akár csak annyit hogy körbekérdezném a csoportot hogy mi tetszett a legjobban. Vagy akár egy kis játékot, elbúcsúzásképp.
Elkészült egy rövid összefoglaló az eddigiekről: https://www.canva.com/design/DAFDCSDlbIw/PcpRaRbIvhEqyN38jrh1sA/view?utm_content=DAFDCSDlbIw&utm_campaign=designshare&utm_medium=link&utm_source=publishsharelink
A minap látogattam el az agostyáni Emlékerdőbe, ami ugyan nem régészeti lelőhely (bár van egy rekonstruált Árpád-kori körtemplom), de ott is vannak gyerektáborok ("nomád tábor" pl.), és a környezet hasonló. Hosszú távon lehet, hogy érdemes lenne ilyen jellegű dolgokat is szervezni, amennyiben az infrastruktúra adott. Az erdős-ligetes környezettel, növényfajokkal, rovarokkal remekül lehet ismerkedni egy ilyen közegben akár egy nyári tábor keretein belül is.
Hozzászólások betöltése ...